A festményen egyszerre jelenik meg a képzelet szülte álomvilág, a szerelem szépsége, a varázslat. A szecesszió mesterei előszeretettel ábrázoltak mitológiai és középkori történeteket. Gulácsy Lajos művészetét sajátos líra jellemzi, az általa teremtett álomországnak, álomvilágnak nevet is adott: Na’Conxypán. Gulácsy álomvilágának, festői és írói-költői életművének szereplői kitalált, különös lények, gyermeki érzékenységű poétalelkek, szerelembe merült ábrándos ifjak, lovagok, kitalált országok hercegecskéi, varázslók… mind a festő alteregói. A művész olykor maga is történelmi kosztümöket öltött, s elképzelt történeti hősök szerepeit játszotta el. Festészetének gyakori témája a szerelem, a férfi és nő kettősének ábrázolása. A varázsló kertje című festmény szereplői középkori trubadúrra emlékeztető, szuggesztív tekintetű, szerelmes ifjú és hozzásimuló nőalak, akinek tekintetében a varázsló igéző pillantása tükröződik. A nő hozzáér a férfihoz, testüket növényi indák fonják egybe, mintha ezzel is a természetből eredő összetartozásukat hangsúlyoznák. Körülöttük bódító áldozati füst rajzol kecsesen kanyargó oszlopokat a kert növényei köré.