Szinyei Merse Pál (1845–1920) huszonnégy-huszonöt éves kora körül egyre jobban és egyre biztosabban érezte magát Münchenben. „A műkereskedés 1869 tavaszán nagy lendületet vett, angolok és amerikaiak szórták a pénzt…” – írta önéletrajzában. Ez a nagy kereskedelmi lendület az ő számára is jó képeladásokat és jó megrendeléseket hozott. „Most már én is biztosnak éreztem magamat, látva hogy mégis nekem van igazam. Ateliert nyitottam s dolgoztam önállóan a megkezdett irányban. Többek közt festettem a széna petrencén heverésző szerelmes párt, egy delicaton megfestett, tökéletes kis plein-airt 1870 tavaszán…” Ki tudja, mi lett volna a kép sorsa, ha 1870 nyarán nem tör ki a háború Poroszország, valamint német szövetségesei és Franciaország között. Szinyei is úgy érezte, hogy jobban teszi, ha hosszabb időre hazautazik Sáros vármegyébe, a jernyei családi birtokra. A festmény sorsára így emlékezett vissza: „Ez a kép szintén sehol sem volt kiállítva, kitört ugyan a német-francia háború, Münchenből haza kellett utaznom s a képet Wimmernél hagytam bizományban, ki azt Amerikába eladta.”
A „Szerelmespár” fontos alkotás. A „Majális” készülte előtti évek egyik legszebb darabja. Szinte idilli, de mégsem valószerűtlen állapotot örökít meg. Kéz a kézben, a férfi feje a nő ölében, pillantásuk egymásra irányul. Tavasz van, a szabad ég alatt, a zöldellő tájban földöntúli nyugalom. Boldogság. Szerelem.